19 éves voltam, amikor másodszorra érkeztem Izraelbe. November közepe volt, de mintha a nyárutóba jöttem volna meg.Izraelben nemcsak az ősz barátságos, hanem a legtöbb ember is.Ekkor még nem tudtam jóformán semmit az itt élőkről, vallásokról, történelemről.Pár évvel később elvégeztem az idegenvezetői tanfolyamot, ahol először találkoztam ezzel a gazdag kultúrával, a hi-tec mezőgazdasággal és azzal a vallási sokszínűséggel, amivel ez az ország rendelkezik.

Az itteniek úgy is hívják Izraelt, hogy ” a Diaszpóra kibuca” -1882 óta az egész Világról jöttek vissza zsidók letelepedni az Ősatyák országába az ittmaradottak mellé a majd’ 2000 éves távollét után.Mindenki hozta magával az anyaország nyelvét, konyháját, zsidó ünnepi szokásait.Így a legtöbb ember legalább két nyelven beszél, nagyon jókat főz és változatosan ünnepel.
A modern Izrael létrejöttének az ötletét egy magyar embernek köszönhetjük, Herzl Tivadar a neve, aki diplomáciai úton próbált hazát szerezni a zsidóknak.  Az ő ”Altnueland című könyvéről van elnevezve Tel Aviv, ami a régi és az új találkozását jelenti. Mark Twain 1867-ben (15 évvel az első bevándorlási hullám előtt) látogatott az országba, és így írt könyvében:” Egy kihalt ország, amelynek aránylag jó a földje, de az egész csöndes messzeséget gaz és vadkapor borítja. Olyan elhanyagoltság van itt, amibe még egy erős képzelet sem tud életet lehelni” . David Ben Gurion, Izrael első miniszterelnöke pedig a következő mondattal indította útjára a fiatal országot : „Aki nem álmodik, az nem realista” ….

Mindenkit  várok szeretettel , jöjjön és saját szemével tapasztalja meg az álmot, ami valósággá vált.

Idegenvezetői Engedély száma: 5753.